Az „uvala” egy geomorfológiai kifejezés, amely a karstos területeken található, nagy, szabálytalan alakú, zárványos vagy félig zárt mélyedést jelöl. Az uvalák úgy keletkeznek, hogy több kisebb dolinát összeolvadva egy nagyobb, komplex formát hoznak létre. Ezek a képződmények jellemzően a karsztosodás során alakulnak ki, ami a mészkő és más, könnyen oldódó kőzetek kémiai mállása, oldódása révén jön létre. Az uvalák kialakulása hosszú időt vehet igénybe, és gyakran fontos részei a karsztvízgyűjtő rendszereknek, mivel segíthetik a felszíni víz elszivárgását a föld alá.
Példák az uvalákra:
- Dinári-hegység (Balkán): Számos nagy uvala található itt, kiemelve a terület karsztos jellegét.
- Aggteleki-karszt (Magyarország): Bár kisebb méretű uvalák fordulnak elő, ezek is részei a terület gazdag karsztformáinak.
- Appalache-hegység (USA): Bizonyos régióiban különleges uvalák alakulnak ki, mutatva a karszttáji formák sokféleségét.
- Cévennes-hegység (Franciaország): Európa egyik híres karsztos vidékeként ismert, ahol az uvalák is jelen vannak.
Ezek az uvalák nemcsak a karsztos tájak szépségét növelik, hanem a földtudományi kutatások szempontjából is jelentőséggel bírnak, megértve a felszín alatti víz áramlási mintázatait.
Vissza az előző oldalra