A "tumulus" szó magyarul "halomsír"-ként vagy "sírhalom"-ként fordítható. Ezek az ősi temetkezési helyek jellemzően földből, kőből vagy mindkettőből álló halmot jelentenek, amelyek alá a halottakat helyezték el. A tumulusokat világszerte megtalálhatjuk különböző kultúrák emlékeként, és gyakran régészeti leleteket rejtő helyszínek.
A tumulusok jellegzetességei és variációi lehetnek:
- Domború szerkezet: Föld- vagy kövekből álló domb, ami a temetkezési hely fölé emelkedik.
- Központi sírkamra: Sok esetben a halomsír közepén található egy vagy több sírkamra, ahol a temetkezési szertartásokat végezték.
- Körülvevő árok: Néhány tumulus esetében árok veszi körül a halmot, ami különösen a brit halomsírokra jellemző.
- Korból és kultúrából adódó eltérések: A tumulusok mérete, alakja és a temetkezési rítusok kultúránként változnak, például a kelták és a vikingek eltérő stílusban építették meg saját sírhalmaikat.
A tumulusok tehát nemcsak temetkezési helyek, hanem történelmi és kulturális információk tárházai is, amelyeket érdemes felfedezni.
Vissza az előző oldalra