A „szofisztika” szó a szofizmusok módszertanát vagy gyakorlását jelenti, ami olyan érvelési technikák alkalmazása, amelyek látszólag logikusak, de valójában logikailag hibásak vagy megtévesztőek. Eredetileg az ókori görög szofisták filozófiai érvelésének tanulmányozása, ma már inkább pejoratív értelemben használjuk, mint olyat, ami szándékosan félrevezetésre vagy érvelési csapdák állítására szolgál. Ez az érvelési módszer gyakran fordul elő vitákban, ahol a cél nem az igazság megtalálása, hanem az ellenfél megzavarása vagy elbizonytalanítása.
Példák Szofisztikára
- Kettős mérce: Különböző mércék alkalmazása különböző emberekre, helyzetekre anélkül, hogy ezt indokolnánk.
- Komplex kérdés: Olyan kérdés feltevése, amely magában foglal egy nem bizonyított előfeltevést.
- Homályosítás: Szándékos kétértelműség használata, hogy összezavarja vagy becsapja a hallgatóságot.
- Személyeskedés (ad hominem): Ahelyett, hogy az érvet támadná, támadja az érvelőt.
- Csúsztatás (slippery slope): Egy kis lépés szükségszerűen vezet egy szélsőséges eredményhez, anélkül hogy erre bizonyíték lenne.
- Hamis dilemma: Csak két lehetséges választás előtervezése, amikor több is létezhet.
A szofisztika leginkább akkor kerül előtérbe, amikor valaki nyerni akar egy vitát minden áron, és nem a valós információ átadásáért vagy a helyzet tisztázásáért dolgozik.
Vissza az előző oldalra