Szillogisztika az érveléstan egy fajtája, ahol a következtetéseket két állítmánnyal és egy középső fogalommal alkotjuk. Az elméletet Arisztotelész fejlesztette ki, és lényegében a logikai következtetéseken alapul. A szillogizmus három része egy általános premissza, egy speciális premissza és egy következtetés. A helyes szillogizmusban, ha a premisszák igazak, a következtetésnek is igaznak kell lennie.
Példák a szillogizmusra:
-
Egyszerű szillogizmus:
- Minden ember halandó. (Általános premissza)
- Szókratész ember. (Speciális premissza)
- Szókratész halandó. (Következtetés)
-
Negatív szillogizmus:
- Néhány emlős állat. (Általános premissza)
- Nincs madár emlős. (Speciális premissza)
- Tehát néhány madár nem állat. (Következtetés)
-
Hipotetikus szillogizmus:
- Ha esik az eső, az utca nedves lesz. (Általános premissza)
- Esik az eső. (Speciális premissza)
- Az utca nedves lesz. (Következtetés)
A szillogizmus révén világosan tudjuk bemutatni, hogyan vezethetnek az elméletek és a tények logikus és megértett következtetésekhez.
Vissza az előző oldalra