A "relativizmus" szó a filozófia és más tudományterületek fogalmi keretébe tartozik, és arra utal, hogy az igazság, a megismerés, az erkölcs, vagy a kulturális értékek nem abszolútak, hanem viszonylagosak, tehát változhatnak attól függően, hogy ki, mikor, hol vagy milyen körülmények között vizsgálja őket. Ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen univerzális mérce, amely minden helyzetben alkalmazható lenne.
Példák:
- Kulturális relativizmus: Ez az elképzelés, amely szerint a kulturális gyakorlatok értékei és normái csak az adott kultúra kontextusában érthetők meg. Például a különböző temetkezési szokások más és más jelentőséggel bírnak különböző kultúrákban.
- Erkölcsi relativizmus: Az a nézet, hogy az erkölcsi igazságok nem egyetemesek, hanem az egyén vagy csoport szokásaiból és meggyőződéseiből származnak. Ami egy társadalomban elfogadott erkölcsileg, lehet, hogy egy másikban nem az.
- Nyelvi relativizmus: Ez a gondolat annak a megértésének változataihoz kapcsolódik, ahogy a nyelv formálja a gondolkodást. A Sapir-Whorf hipotézis például azt állítja, hogy az emberek nyelvi struktúrák alapján másképp érzékelik a világot.
