A "prosztilosz" egy görög eredetű építészeti kifejezés, amelyet gyakran használnak a klasszikus építészet leírására. Alapvetően olyan templomok vagy épületek elrendezését jelenti, ahol az épület frontális homlokzatát oszlopos előcsarnok vagy portico díszíti. Ez az oszlopos szerkezet általában a homlokzat előtt áll, és elsősorban díszítő, illetve szerkezeti funkciót lát el. A prosztilosznál a hangsúly az oszlopok által létrehozott térbeli hatásokra és a harmonikus arányokra helyeződik, ami az ókori építészet esztétikai elveinek alappillére.
Példák a prosztilosz elrendezésre:
- Athéni Akropolisz: Bár maga az Akropolisz komplexum több részből áll, a Prosztülosz szó szoros értelmezése szerint a kisebb templomok, mint például a Nike templom, mutatnak prosztilosz jellegzetességeket.
- Heraion of Samos: Ez az ókori Görögország egyik legrégebbi ismert prosztilosz alaprajzú temploma.
- Római Pantheon (módosított): A Pantheon előcsarnokának oszlopos frontja is hordoz prosztilosz jellegzetességeket, annak ellenére, hogy sokkal grandiózusabb.
- Etruszk templomok: Az etruszk építészetben is léteznek prosztilosz jellegzetességek, melyeket a rómaiak később átvettek.
A prosztilosz elrendezés különösen az ókori dekoratív és szerkezeti esztétika egyik szimbólumává vált, alapvetően hozzájárulva az épületek harmonikus megjelenéséhez.
Vissza az előző oldalra