paralogizmus

A paralogizmus egyfajta logikai hibát jelöl, melyben a következtetés nem helytálló, bár a résztvevő személyek esetleg nem veszik észre a hibát, és szándékukat tekintve az érvelés helyesnek tűnik számukra. Ezek az érvek gyakran rejtetten vagy nem szándékosan kerülnek a kommunikatív helyzetekbe, és nem szándékolt módon vezetik félre a hallgatóságot, vagy magát az érvelőt.

Példák

1. Körkörös érvelés (círcularis definició):

   • "Az alvás azért szükséges, mert aludnunk kell."

2. Poszt hoc érvelés (ok-okozati tévedés):

   • "Tegnap megettem egy almát, és ma jobban érzem magam, tehát az alma tett jobbat."

3. Általánosítás (ismeretlenből következtetni a teljes populációra):

   • "Én ismerek egy magyart, aki jól beszél oroszul, tehát minden magyar remekül beszél oroszul."

4. Relevantia hiánya (irreleváns következtetés):

   • "Nem hiszek az evolúcióban, mert a tanárom butaságokat mondott egyszer."

5. Ad hominem érvelés (a személy támadása ahelyett, hogy a mondanivalóra koncentrálna):

   • "Ne hallgass rá, mert ő csak egy könyvmoly, biztosan téved."

A paralogizmusok elkerülése rendkívül fontos az objektív és hatékony kommunikáció érdekében, hiszen ezek a hibás érvelések könnyen félrevezethetik a résztvevőket, és torzíthatják a valóság észlelését.