panteizmus

SzóLexikon
1 perc olvasás

A panteizmus az a filozófiai és vallási nézet, amely szerint Isten mindenhol jelen van a világban, és maga a világ része is. A panteizmus hívei úgy vélik, hogy az univerzum és Isten egy és ugyanaz; minden létező dolog részese az isteni jelenlétnek. Ebben a felfogásban nincs különbség a szellemi és anyagi világ között, mivel mindkettő az isteni természet megnyilvánulása.

Példák a panteizmusra:

  • Spinoza filozófiája: Baruch Spinoza, a híres filozófus, a panteizmus egyik legismertebb képviselője volt. Szerinte Isten és a természet egy és ugyanaz, így minden természeti törvény isteni.
  • Keleti gondolkodásmód: A hinduizmus és a buddhizmus egyes áramlatai is magukban foglalnak panteista elemeket, ahol az univerzális lélek (brahman) mindenben jelen van.
  • Romantikus irodalom: A 19. századi romantikus költészetben is megjelenik a panteizmus. William Wordsworth vagy Ralph Waldo Emerson munkáiban a természet és az isteni egysége gyakran visszatérő motívum.
  • Modern környezeti mozgalmak: Egyes modern környezeti mozgalmak is magukévá teszik a panteista szemléletet, amely szerint a Föld és annak ökoszisztémái szentek.

A panteizmus tehát egy olyan nézőpont, amely a világot és a benne lévő minden dolgot szentként és isteniként tekinti.

Vissza az előző oldalra

Legtöbbet keresett szavak és kifejezések

Legfrissebb szavak a szótárban

Megosztás