A naosz szó jelentése:
- Építészetben és régészetben: A naosz az ókori görög templomok belső, szentélyi része, amely a legfontosabb helyiség, mivel itt őrizték az istenek szobrait vagy a kultikus tárgyakat. Ezt a részt általában csak a papok és a szertartásokban részt vevők látogathatták. A naosz gyakran falakkal körülvett, zárt tér, amelyet néha előcsarnok (pronaosz) és hátsó helyiség (opisthodomosz) egészít ki.
- Keresztény templomokban: Az ortodox templomépítészetben a naosz az a központi tér, ahol a hívek összegyűlnek, és amely közvetlenül a szentélyhez (szentélykupola vagy oltártér) csatlakozik.
Példák használatára:
- Ókori görög építészet:
„A Parthenon naoszában helyezték el Pheidiasz híres Athéné-szobrát.”
„A templom naosza körül oszlopsor húzódott, amely tovább fokozta az épület monumentalitását.” - Keresztény templomépítészet:
„Az ortodox szertartások során a hívek a naoszban tartózkodnak, miközben a papok a szentélyben végzik a liturgiát.”
Eredet:
A szó a görög ναός (naosz, jelentése: „templom” vagy „szentély”) kifejezésből származik.
Vissza az előző oldalra