Az "immanens" szó jelentése eredetileg a latin "immanens" szóból ered, mely "bennmaradó" vagy "bennem lévő" jelentéssel bír. Filozófiai értelemben az immanens egy jelenség vagy tulajdonság, amely belülről, a rendszer sajátosságából fakad, és nem külső tényezők hatására jön létre. Ellentétben az "immanens" fogalommal áll a "transzcendens", amely kívülálló vagy a rendszer határain túl lévő dolgokra utal.
Az immanencia gyakran előfordul a vallási, filozófiai és természettudományos kontextusokban. Például egy istenkép lehet immanens, ha az isten természeti jelenségeken keresztül is megnyilvánul, és nem különül el a világegyetemtől.
Példák az "immanens" használatára:
- Istenkép: Egyes vallások szerint Isten immanens, vagyis mindenhol jelen van az univerzumban, és a természet törvényszerűségeiben mutatkozik meg.
- Filozófia: Kant filozófiájában a megismerés korlátai immanensek, azaz az emberi elme sajátosságaiban rejlenek.
- Természet: A gravitáció immanens tulajdonsága az anyagnak, nem szükséges hozzá külső erőhatás.
- Társadalom: Egy társadalmi rendszer problémái gyakran immanensek, mert magukból a társadalom struktúráiból erednek.
