A „haptotropizmus” olyan növényi reakciót ír le, amely során a növények a fizikai érintkezés vagy érintés irányába növekednek. Ez a jelenség általában mechanikai ingerek hatására következik be, és lehetővé teszi a növények számára, hogy környezetükben támaszt vagy kapaszkodási felületet találjanak. Az érintésre való növekedési reakció célja, hogy maximalizálja a növény stabilitását és optimális növekedési feltételeket biztosítson.
Példák a haptotropizmusra:
- Borsónövény: A borsónövény kacsai érzékenyek az érintésre, és gyorsan körbetekerednek a közeli támaszokon, mint például botokon vagy kerítéseken, hogy támaszt nyerjenek a növekedéshez.
- Szőlő: A szőlő hajtásai szintén érzékenyek a fizikai érintkezésre és a haptotropizmus révén kacsai könnyen megtalálják a módját, hogy kapaszkodjanak a lugasokra vagy egyéb támaszokra.
- Fajdbogyó: A fajdbogyó levelei és hajtásai is bemutathatják ezt a reakciót, amikor érintkeznek más növényekkel vagy tárgyakkal.
- Uborka: Az uborka különböző részei, különösen a kacsai, ismertek, hogy haptotropikusan reagálnak a környezetükben található tárgyakra, amely lehetővé teszi számukra, hogy felfelé nőjenek és támogassák magukat.
