A "fototropizmus" magyarul a növények azon képességét jelenti, hogy a fény irányába nőnek vagy hajlanak. Ez a jelenség azért alakul ki, mert a növények sejtjeiben lévő auxin nevű hormon a fény hatására egyenlőtlenül oszlik el, így a növény egyik oldala gyorsabban nő, mint a másik. Ennek eredményeként a növény a fény felé hajlik vagy növekszik, optimalizálva a fényhasználatot a fotoszintézishez. A fototropizmus elsősorban a hajtásoknál és a leveleknél figyelhető meg, és segít a növényeknek abban, hogy több fényt kapjanak, különösen akkor, amikor részleges árnyékban vagy más növények takarásában nőnek.
Példák a fototropizmusra:
- Napraforgó: A napraforgó hajtásai gyerekkorukban követik a nap mozgását az égen, bár érdekes módon idősebb korban már nem igazán mutatnak fototropizmust.
- Szobanövények: Ha egy növényt mindig ugyanazon az ablakpárkányon tartunk, idővel észrevehetjük, hogy a fény felé hajlik.
- Gyomnövények: Az árnyékos udvarokban vagy erdőkben élő gyomnövények gyakran a fény felé hajlanak, hogy több napfényt kapjanak.
- Erdei aljnövényzet: Az árnyékban növő növények általában felfelé törnek, hogy több napfényt érjenek el az erdő lombkoronájának résein keresztül.
- Uborka és borsó kacsok: Ezek a növények a fényforrások (és gyakran a támasztékok) felé is növekednek, hogy maximalizálják a fotoszintetikus hatékonyságukat.
