Az entalpia (H) a termodinamika egyik fontos fogalma, amely az energia egy formáját jelöli. Ez az állapotfüggvény azt mutatja meg, hogy egy rendszer mekkora energiát tartalmaz, beleértve a belső energiáját és a nyomás-térfogat munkavégzés lehetőségét egy adott állapotában. Az entalpia segítségével könnyebben lehet kiszámítani a hőmennyiséget, amelyet egy rendszer cserél a környezetével izobár (állandó nyomás melletti) folyamatok során.
A kémiai és fizikai folyamatok során az entalpia változása (ΔH) gyakran használt paraméter, különösen reakcióhők kiszámításakor. Ha ΔH negatív, a reakció exoterm, azaz hőt ad le a környezetnek. Ha pozitív, az endoterm, azaz hőt vesz fel.
Példák az entalpiára:
- Égés:
- A metán (CH₄) égése során keletkezett entalpiaváltozás kimutatható a hőtermelésből, mivel a reakció exoterm. ΔH itt negatív.
- Olvadás:
- A jég vízzé alakulása során entalpiaváltozás következik be, mivel hőt vesz fel a környezetéből, így ΔH pozitív.
- Semlegesítés:
- Egy sav és bázis reakciója során, mint például a sósav és a nátrium-hidroxid reakciója, hő szabadul fel. Ez exoterm reakciót eredményez, ΔH negatív.
- Fotoszintézis:
- A fotoszintetikus folyamat esetében a növények energiát vesznek fel a napból, ennek során a reakció endoterm, így ΔH pozitív.
Az entalpia tehát fontos szerepet játszik, mind a háztartási, mind az ipari folyamatok energiamérlegénél.
Vissza az előző oldalra