Az "ekvinokciális" szó a magyar nyelvben az év azon két időszakára utal, amikor az éjszakák és a nappalok hossza nagyjából egyenlő, vagyis a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséget jelöli. Ez az esemény évente kétszer fordul elő: március 20. körül, amikor a tavaszi napéjegyenlőség, és szeptember 23. körül, amikor az őszi napéjegyenlőség történik. Az ekvinokciális pontok azok a helyek az égbolton, ahol az égi egyenlítő és az ekliptika találkozik. További például az ekvinokciális szél, ami a napéjegyenlőség környékén fújhat.
Példák az "ekvinokciális" használatára:
- Ekvinokciális pontok: Azok a pontok az égbolton, ahol az égi egyenlítő és az ekliptika keresztezi egymást.
- Ekvinokciális precesszió: A Föld forgástengelyének lassú csavarodó mozgása, amely az évszázadok során megváltoztatja az ekvinokciális pontok helyzetét.
- Ekvinokciális szél: A napéjegyenlőség környékén jellemző szelek, amelyek időjárási változásokat hozhatnak.
- Tavaszi ekvinokciális: Amikor márciusban a Nap az egyenlítő fölé érkezik, ez jelzi a tavasz kezdetét.
- Őszi ekvinokciális: Amikor szeptemberben a Nap az egyenlítő fölé érkezik, ez jelzi az ősz beköszöntét.
