A „dezinformáció” olyan szándékosan terjesztett hamis vagy félrevezető információ, amelynek célja, hogy a közvéleményt vagy egy egyént megvezessen, manipuláljon vagy összezavarjon. A dezinformációt gyakran használják politikai, gazdasági vagy társadalmi befolyás szerzésére, és általában valamilyen rejtett szándék vagy agenda áll mögötte.
Az internet és a közösségi média terjedésével a dezinformáció könnyen és gyorsan elterjedhet, így komoly hatással lehet a közvéleményre és a társadalmi folyamatokra. Az azonnali, könnyen hozzáférhető információk korában kiemelten fontos a források kritikus értékelése és a hitelesség ellenőrzése.
Példák dezinformációra:
- Konteók: Olyan összeesküvés-elméletek, amelyek valóságként tüntetnek fel hamis állításokat.
- Hamis hírek: Álriportok, amelyek valótlan eseményekről számolnak be.
- Manipulatív képek vagy videók: Olyan médiaanyagok, amelyeket manipuláltak az igazság eltorzítása vagy elrejtése céljából.
- Álhirdetések: Olyan hirdetések, amelyek megtévesztik a fogyasztókat fals termékinformációkkal.
- Politikai propaganda: Szándékosan torzított politikai üzenetek eljuttatása a választókhoz.
- Pánik keltése: Hamis információval eredményezett társadalmi szorongás vagy félelem.
- Gyógymódok: Valótlan vagy tudománytalan állítások különböző betegségek gyógyításáról.