Az „anómia” kifejezés a társadalomtudományokban egy olyan állapotot jelöl, amikor a társadalmi normák és értékek, amelyek az emberek viselkedését irányítják, elveszítik érvényességüket vagy jelentőségüket. Ilyenkor a közösségek és egyének úgy érzik, hogy nincs egyértelmű irányítás vagy szabályrendszer, ami követendő lenne. Az anómia következtében növekedhet a zavarodottság, bizonytalanság és akár a deviáns viselkedés is, mert az emberek nem tudják, hogyan illeszkedjenek be a társadalom elvárásaihoz. A fogalmat először Émile Durkheim, francia szociológus használta, hogy leírja a modern társadalmakban tapasztalható normák fellazulását.
Példák:
- Gazdasági válság idején: A hirtelen munkanélküliség és a pénzügyi instabilitás miatt az emberek elveszítik bizalmukat a gazdasági rendszerben és a jövőbeli lehetőségekben.
- Gyors társadalmi változások során: Digitalizáció, globalizáció felismerhető anómia-tünetekkel, amikor a régi normák és szokások már nem érvényesek.
- Politikai instabilitás következtében: Amikor a politikai rendszer kaotikussá válik, és az állampolgárok nem érzik az intézmények iránti bizalmat.
- Kulturális sokk miatt: Amikor valaki új kultúrába költözik, az eltérő társadalmi normák és értékek zavart kelthetnek.
- Környezeti válság esetén: Klímaváltozás okozta bizonytalanság sok embernél anómiához vezethet, mivel nem látják a hagyományos módszereket hatékonynak a probléma kezelésében.
