Az "akrotérion" egy építészeti fogalom, amely az ókori görög és római építészetben használt díszítőelemeket jelöli, amelyek a templomok tetőcsúcsán, sarkain helyezkedtek el. Az akrotérionok általában szobrok, vázák vagy más dekoratív elemek formájában jelentek meg, és az épület díszítését, valamint esztétikai megjelenését szolgálták. Ezek az elemek gyakran növényi motívumokból, állatfigurákból vagy mitológiai alakokból álltak, így nemcsak díszítő, hanem szimbolikus szerepük is lehetett.
Néhány példa az akrotérionokra:
- Liliom motívum: Gyakran használt növényi minta az akrotérionok között, amely elegáns megjelenést kölcsönzött az épületnek.
- Görög istenek szobrai: Zeusz vagy Athéné alakjai, amelyek a templom védelmét szimbolizálhatták.
- Mitológiai lények: Pegazus vagy szfinx figurák, amelyek az épület mitológiai jelentőségét hangsúlyozták.
- Állatfigurák: Olyan élőlények, mint az oroszlán vagy a sas, amelyek erőt és hatalmat sugalltak.
- Geometriai díszítések: Spirálok, rozetta vagy más geometriai formák, amelyek harmonikus megjelenést biztosítottak.
