acapella

SzóLexikon
1 perc olvasás

A capella egy olasz eredetű kifejezés, amely azt jelenti, hogy hangszerkíséret nélküli ének. Az "a cappella" szó szerinti fordítása az „a kápolnában”, utalva arra, hogy a korai időkben a templomi kórusok gyakran hangszeres kíséret nélkül énekeltek. Ennek a stílusnak az egyik nagyszerűsége, hogy az énekesek teljes mértékben a hangjukra támaszkodhatnak, hogy az érzelmeket és az üzenetet közvetítsék.

Az a cappella ének szépsége abban rejlik, hogy az énekesek különféle hangszereket, például dobokat, basszust vagy harmonikát imitálhatnak csupán a hangjuk segítségével. Ez a stílus széles körben népszerű olyan zenei műfajokban, mint a pop, a jazz, és a klasszikus zene, valamint gyakran használják a modern vokális együttesek és kórusok.

Példák:

  • Pentatonix: Egy világhírű a cappella csoport, amely modern pop slágereket dolgoz fel, komplex vokális harmóniákkal és ütős effektekkel.

  • Barbershop kvartettek: Tradicionális amerikai a cappella stílus, amiben általában négy férfi énekes szerepel.

  • Gospel kórusok: Gyakran énekelnek hangszeres kíséret nélkül, a cappella stílusban, különösen az áhítatos részeknél.

  • Főiskolai a cappella csoportok: Sok egyetemnek van a cappella csoportja, amelyek különféle zenei stílusokat és felállásokat vonultatnak fel.

Az a cappella nagyszerűsége abban is rejlik, hogy egyszerűen bárhol előadható, hiszen csupán az emberi hang szükséges hozzá.

Vissza az előző oldalra

Legtöbbet keresett szavak és kifejezések

Legfrissebb szavak a szótárban

Megosztás