A "csepűrágó" egy magyar kifejezés, amelyet gyakran pejoratív értelemben használnak. Eredetileg a középkori vándorszínészeket nevezték így, akik úton-útfélen, gyakran rögtönzött előadásokat tartottak. A szó valójában a "csepű" (kóc, durva szálas anyag) és "rágni" szavak összetételéből származik, utalva arra, hogy ezek a művészek a színpadi kellékek vagy jelmezek cél nélküli rágcsálói, azaz silány előadók. Ma a "csepűrágó" kifejezést olyan emberekre használják, akik silány, alacsony színvonalú előadásokat tartanak vagy gyenge minőségű színészi munkát végeznek.
Íme, néhány példa a "csepűrágó" használatára:
- "Az a teátrum tele van csepűrágókkal, alig lehet élvezni az előadásokat."
- "Gyerekkoromban sok csepűrágó társulat jött a városunkba, de mindig jól szórakoztunk."
- "A filmkritikus kemény szavakkal illette a produkciót, csepűrágónak nevezve a főszereplő teljesítményét."
- "Nem érdemes pénzt költeni a jegyre, csak csepűrágókat fogsz látni."
- "Egy igazi csepűrágó műsor volt, mindenki csalódottan távozott."
Remélem, segített a magyarázat és példák megértésében!
Vissza az előző oldalra