Orográfia

SzóLexikon
1 perc olvasás

Az "orográfia" kifejezés a földrajz területén használatos, és a földfelszín domborzati viszonyainak tanulmányozását jelenti, azaz azt, hogyan alakulnak ki a hegyek, dombok, völgyek és egyéb domborzati formák. Az orográfia során a kutatók a földtani folyamatokat vizsgálják, melyek a különböző domborzat kialakulásához vezetnek, például a lemeztektonikai mozgásokat, eróziós folyamatokat, és vulkáni tevékenységeket.

Példák:

  • Magas-Tátra: A Kárpátok legmagasabb hegyvidéke, amely vulkáni és tektonikai folyamatok révén alakult ki.

  • Agár-tető: Egy kisebb dombos vidék Magyarországon, amely jellemzi a Pannonhalmi-hegyhát jellegzetes formáit.

  • Grand Canyon: Az USA-ban található Grand Canyon a Colorado folyó eróziós munkájának eredménye, ami az orográfiai tanulmányok egy klasszikus példája.

  • Andes hegység: A világ leghosszabb szárazföldi hegylánca, amely a lemeztektonikai mozgások következtében jött létre.

  • Fertőzug: Ez az alacsonyan fekvő terület Ausztria és Magyarország határán, ahol a domborzati viszonyokat főként az emberi tevékenységek alakítják.

Vissza az előző oldalra

Legtöbbet keresett szavak és kifejezések

Legfrissebb szavak a szótárban

Megosztás