A "bacchius" szó a klasszikus verselésben használt időmérték. Egy három szótagból álló metrikai egységet jelöl, amely egy rövid és két hosszú szótagból áll (– – ᴗ). Magyarul ez nagyjából azt jelenti, hogy az első szótag hangsúlyt kap, míg a második és a harmadik szótag hosszan ejtett. A bacchius ritmusát gyakran használják a lírai költészetben, mert természetes hangsúlyozása érzelmi kifejezést kölcsönöz a szövegnek.
Íme néhány példa a bacchiusra:
- Kézzel vált – Az első szótag hangsúlyos, a második és harmadik hosszú.
- Száll a hajó – Itt is az első rövid, a második hosszú szótag kombináció figyelhető meg.
- Fülemüle – Az első szótag hangsúlyos, a második és harmadik pedig hosszan ejtett.
- Szív dobog – Az első hangsúlyos rövid, a második és harmadik hosszú.
A magyar nyelv sokszor nem követi az antik metrumok pontos sémáját, de a hangsúlyos és hosszan ejtett szótagok eredményezte ritmus jól alkalmazható a költészetben.
Vissza az előző oldalra