Az "entrópia" egy olyan fogalom, amelyet eredetileg a termodinamikából ismerhetünk, de azóta számos más területen is alkalmazzák, mint például információelmélet, statisztika vagy kémia. Alapvetően az entrópia a bennünket körülvevő rendszerek rendezetlenségének vagy káoszának mértéke. Minél nagyobb egy rendszer entrópiája, annál rendezetlenebb vagy kaotikusabb az állapota.
A termodinamikában az entrópia arra utal, mennyi a rendszer más, belsőenergiákkal való kiegyenlítése. Az információelméletben az entrópia a bizonytalanság vagy az információk sokféleségének mértéke. Minél magasabb az entrópia, annál nehezebben jósolható meg a rendszer következő állapota.
Példák a különböző területeken való alkalmazásra:
-
Termodinamika: Egy jégkocka alacsony entrópiájú, mert szerkezete rendezett. Amikor elolvad, a víz magasabb entrópiájú, mivel a molekulák szabadabban mozoghatnak.
-
Információelmélet: Egy tökéletesen kevert pakli kártya magas információs entrópiát képvisel, mert nehéz meghatározni a lapok sorrendjét.
-
Kémia: Az entrópia jelentős szerepet játszik a kémiai reakciók során, mivel befolyásolja ezek spontaneitását.
-
Mindennapi élet: Egy szépen elrendezett könyvespolc alacsony entrópiájú, míg egy összekevert könyvhalom magas entrópiájú.
Az entrópia fogalma tehát sok szempontból segíthet megérteni a rendszerek viselkedését és fejlettségi állapotát.
Vissza az előző oldalra