A "szillogizmus" a logikában használt deduktív érvelési forma, amely két premisszából (kiinduló állításból) és egy konklúzióból áll. A szillogizmus célja, hogy a premisszákból szükségszerűen levezetett következtetést vonjon le, amennyiben a kiinduló állítások igazak. Általában három részből áll: egy általános állításból (főpremissza), egy konkrétabb állításból (alpremissza) és egy következtetésből (konklúzió). Ez a forma különösen fontos az érvelési folyamatok során, hiszen segít a logikai összefüggések felismerésében.
Példák szillogizmusokra:
-
Főpremissza: Minden ember halandó.
Alpremissza: Szókratész ember.
Konklúzió: Szókratész halandó. -
Főpremissza: Minden madár tojást rak.
Alpremissza: A veréb madár.
Konklúzió: A veréb tojást rak. -
Főpremissza: Minden kutya emlős.
Alpremissza: A labrador egy kutya.
Konklúzió: A labrador emlős. -
Főpremissza: Minden emlősnek van gerince.
Alpremissza: A delfin emlős.
Konklúzió: A delfinnek van gerince.
Ez a logikai forma segít rendszerezni a gondolatokat, és így biztosítja, hogy a következtetések logikailag helytállóak legyenek.
Vissza az előző oldalra