Pozitivizmus jelentése a magyar nyelvben egy filozófiai irányzat, amely a 19. században alakult ki és a tudományos módszerek alkalmazását helyezi előtérbe a megismerésben. A pozitivizmus fő célja, hogy a valóságról csak az empirikus megfigyelések és a logikai következtetések alapján levont tényeket ismerjük el, elutasítva a spekulációkat és metafizikai magyarázatokat. Auguste Comte volt az, aki először körvonalazta a pozitivizmus alapelveit, és annak több későbbi fejleménye is született.
Példák a pozitivizmusra:
- Tudományos módszer: A positivizmus hívei ragaszkodnak ahhoz, hogy a tudást csakis megfigyelésekkel és kísérletekkel lehet megalapozni és igazolni.
- Tényközpontúság: Az irányzat képviselői elutasítják az absztrakt, metafizikai kérdések vizsgálatát, mivel azok nem empirikus úton ellenőrizhetőek.
- Szeparáltság a hitbéli kérdésektől: A positivista gondolkodók a tudomány és a vallás elkülönítését hangsúlyozzák; a tudomány területe a tényeké, míg a vallásé a hitbéli kérdések.
- Empirizmus: Csak azokat az ismereteket fogadják el, amelyek közvetlen tapasztalatokon, érzéki észleléseken alapulnak.
- Progresszivizmus: Hit a társadalmi fejlődésben és abban, hogy a tudományos előrehaladás hozzájárul az emberi jóléthez és haladáshoz.
