A "priori" kifejezés egy latin eredetű filozófiai fogalom, amely eredetileg azt jelenti, hogy valami "korábbi". A szó a tudás megszerzésének módjára utal, különös tekintettel arra a tudásra, amelyet nem tapasztalatból, hanem logikai következtetések és belső indoklás alapján szerzünk. Egyszerűbben fogalmazva, az a priori tudás olyan információ vagy igazság, amelyet az elme úgymond "előre", tapasztalat nélkül is képes felismerni. Ezek a megállapítások lehetnek önmagukban nyilvánvalók, tisztán logikai kontextusban igazak, vagy általános érvényűek.
Példák az a priori kijelentésekre:
-
Matematikai tételek és igazságok:
- “A háromszög belső szögeinek összege mindig 180 fok.”
- “Két párhuzamos egyenes soha nem metszik egymást.”
-
Logikai következtetések:
- “Ha A igaz, akkor A vagy B igaz.”
- “Ha minden ember halandó, és Szókratész egy ember, akkor Szókratész halandó.”
-
Tautológiák:
- “Minden barna ló egy ló.”
- “A nőtlen férfi nem nős.”
Az a priori tudás tehát inkább az elménk logikai kapacitásából származik, és nem a világ megfigyeléséből vagy empirikus tapasztalatokból.
Vissza az előző oldalra