A "kenotáfium" kifejezés a görög "kenos" (üres) és "taphos" (síremlék) szavakból származik. Elsősorban olyan emlékművet jelöl, amelyet annak a tiszteletére állítanak fel, akinek a teste nem található meg azon a helyen, vagyis üres síremlékről van szó. Ez lehet valakié, aki eltűnt, olyan harcosé, akinek a holttestét nem sikerült hazahozni a háborúból, vagy valakié, aki valahol máshol van eltemetve. Kenotáfiumokat gyakran állítanak nemzeti emlékhelyekként vagy temetőkben, hogy megemlékezzenek azokról, akik nem nyugszanak ott ténylegesen.
Példák kenotáfiumokra:
-
I. világháborús emlékmű: Sok városban kenotáfiumokat állítottak az I. világháborúban elhunyt katonák emlékére.
-
Milleniumi emlékmű a Hősök terén Budapesten: Bár nem klasszikus kenotáfium, de emlékműként szolgál az ősi magyar vezéreknek, akiknek nincs konkrét sírhelyük.
-
Titanic emlékmű: Néhány országban emlékműveket állítottak a Titanic katasztrófájában elhunytak számára, akiknek a holtteste soha nem került elő.
-
Arlington Nemzeti Temető Cenotaph: Az amerikai katonák tiszteletére emelték, akik életüket vesztették a háborúban, de máshol nyugszanak.
Kenotáfiumok fontosak a társadalmak számára a kollektív emlékezet és tiszteletadás szempontjából, és a gyász és emlékezés szimbolikus helyszínei.
Vissza az előző oldalra