Disszonancia

SzóLexikon
1 perc olvasás

Disszonancia jelentése magyarul "összhang hiánya" vagy "hangzásbeli eltérés". A zene területén a disszonancia olyan hangok kombinációját jelenti, amelyek együtt szólva feszültséget keltenek, nem harmonizálnak, és megoldásra, feloldásra várnak. Ilyen hangzások gyakran okoznak zavaró vagy feszültséggel teli érzetet a hallgató számára.

A disszonancia nemcsak a zenében, hanem más területeken is jelen van, például pszichológiai értelemben, ahol a kognitív disszonancia az egyén ellentmondó hiedelmei vagy érzései között fennálló összhanghiányt jelenti. Ez a mentális feszültség arra készteti az embereket, hogy megpróbálják csökkenteni vagy megszüntetni az ellentmondást, ami változáshoz vezethet a gondolkodásban vagy viselkedésben.

Példák a disszonanciára:

  • Zenei disszonancia: Amikor egy zenei darabban két hang vagy akkord feszültséget kelt, és csak egy következő, harmonikus akkordban oldódik fel.
  • Kognitív disszonancia: Amikor valaki úgy hiszi, hogy egészséges életmódot folytat, de közben rendszeresen dohányzik.
  • Viselkedési disszonancia: Ha valaki környezetvédőként definiálja magát, de nem szelektíven gyűjti a hulladékot.
  • Esztétikai disszonancia: Amikor egy festmény színei elütnek egymástól, és feszültséget keltenek a szemlélőben.
Vissza az előző oldalra

Legtöbbet keresett szavak és kifejezések

Legfrissebb szavak a szótárban

Megosztás