Az argumentum ad temperantiam vagy köznapi nevén a „mérsékletesség érve” egy logikai tévedés, ahol azt feltételezik, hogy az igazság a két szélsőséges nézőpont közötti középúton található. Az érvelés abból indul ki, hogy ha két fél ellentmondó álláspontot képvisel, akkor a megoldás valószínűleg valahol középen helyezkedik el. Bár ez az érvelés sokszor tűnhet ésszerűnek, nem minden esetben igaz, hiszen a középutas megoldás nem mindig tükrözi a valóságot vagy a helyes megoldást. Az érvelési hiba alapvető gyengesége, hogy nem veszi figyelembe a tényleges bizonyítékokat vagy a vitában rejlő konkrét állítások érvényességét.
Példák
-
Laposság vs Gömb alakú Föld:
- Egyik fél azt állítja, hogy a Föld lapos, a másik szerint gömb alakú. Az „érvelés ad temperantiam” alapján a Föld valószínűleg köztes alakú lenne, például félgömb alakú, ami nem igaz.
-
Vadászat:
- Egyesek szerint minden vadászat rossz, mások szerint minden vadászat jó. Az érvelés ad temperantiam azt sugallná, hogy a valóság az, hogy néha vagy egy kicsit vadászni jó, ami nem feltétlenül felel meg a valós állapotnak.
-
Gyógyszeres kezelés:
- Egyik fél támogatja a teljes gyógyszeres kezelést, míg a másik a teljes természetes gyógymódokat részesíti előnyben. A középút tévedése azt sugallná, hogy a félig gyógyszeres kezelést kellene választani, ami nem biztos, hogy hatékony.
Ez a logikai tévedés gyakran felmerül viták során, de fontos, hogy figyeljünk a valódi bizonyítékokra és ne hagyjuk magunkat félrevezetni egy látszólag középutas megközelítéssel.
Vissza az előző oldalra